Ma sajnos a legtöbb építtető a tervezés alatt álomvilágban él. A tervezők döntő többsége nem érdekeltek abban, vagy csak nem képes rá, hogy valós költség, és épületenergetikai adatokkal földreszállítsák a megbízóikat.
A közhiedelem úgy tartja, hogy a takarékoskodás, az energiamegtakarítás nem tervezési kategória, így ráérnek ezekkel majd a kivitelezés alatt foglalkozni.
Ez súlyos tévedés. Így a legtöbb építtető a tervezett épületük energetikai- és költségracionalizálásának szükségességére túl későn, már csak a kivitelezők tendereztetése alatt, az első ajánlatok, tervvéleményezések kézhezvétele okozta sokk után ébrednek rá. Ekkor viszont már túl késő az érdemi változtatásokra. A legfelkészültebbek is csupán magas költségű tüneti kezelésre képesek a teljes újratervezés nélkül. Kutyaszorítóba kerül így az építtető.
Vagy megépíti az általa is felismerten csökkent teljesítőképességű épület, vagy elkárolja az elvesztegetett időigényét a tervezési költségeket, és újratervezteti azt.
